Yaan u asab booxtal u boonil k'áak'nabo'ob ti'al u ts'o'okbal le sigloa', tu yóok'olal cambio climático

Xinhua
Oochel Juan Manuel Valdivia
K'iintsil

Massachusetts, Estados Unidos
Jueves 7 ti febrero, 2019

U boonil u ja'il océanose’ yaan asab booxtal ti’al u ts’o’okbal le siglo yaniko’ona’ tu yóok’olal ba’ax k’ajóolta’an beey cambio climático, beey je’ets’ik ti’ jump’éel xak’al xook ts’a’ab k’ajóoltbil le martes máanika’, ti’ u pik’il ju’unil Nature Communications.

U aj xak’al xookilo’ob Instituto Tecnológico de Massachusetts (MIT) tu yilajo’obe’ ti’al u ja’abil 2100 maanal ti’ u táanchúumukil océanos yaan yóok’ol kaabe’ yaan u k’éexel u boonilo’ob tu yóok’olal bix táan u k’éexel ba’al yéetel algaso’ob.

Te’e xak’al xooko’ chikpaj le baanta’ob tu’ux yaan u ch’oojil boone’, je’el bix subtrópicose’, yaan u asab booxtalo’ob, ts’o’okole’ le je’elo’ yaan u chikbesik u p’íitchajal fitoplancton yéetel kuxtal suuk u yantal ti’ u ja’ilo’obi’.

Ts’o’okole’. le tu’ux ya’ax u boonil, je’el bix le naats’ yanik ti’ polose’, ma’ xaan ka súutuk asab ya’ax, tumen je’el bix u bin u na’akal temperaturae’ beey ku bin xan u tóop’ol u jejeláasil fitoplancton, beey chikpaj te’e xak’al xooko’.

“K’eexilo’obe’ ma’atáan u séeb chikpajalo’ob chéen beyo’, ts’o’okole’ océano’obe’ láayli’ yaan u chikpajalo’ob je’el bix wa láayli’ ch’oojil u boonil tak le yano’ob subtrópicos yéetel u asab ya’axilo’obe’ ti’ ku yantalo’ob naats’ Ecuador yéetel ti’ polos”, beey tu tsolaj Stephanie Dutkiewicz, u noj yuunmil le xak’al xookila’.

“Ba’ale’ le ken yanak le k’eexilo’oba’ yaan u xan u jelbesik bix yanik u wóolisil u tséentikubáaj fitoplancton yéetel le ku táakpajalo’obi’”, beey tu ya’alaj Dutkiewicz, u nojochil u aj xaak’al xookil MIT.

U ja’il océano’obe’ ch’ooj u boonil tumen u moléculasil ja’e’ tu juunal u ts’uts’iko’ob u ya’abil u sáasil k’iin, ba’ale’ chéen u ch’oojil chéel ku yantal le ken juulnake’ ma’atech u ts’u’uts’ik, ba’ale’ yéetel uláak’ je’el ba’axak wíinkilal ka yanak k’áak’nabe’, je’el bix, fitoplanctone’, yaan u ts’u’uts’ik u jach p’íitil u boonil ya’ax yéetel yaan u asab chikbesik ya’ax boonil.

U aj xak’al xookilo’ob MITe’ tu beetajo’ob jump’éel nu’kbesaj ti’al u calculartiko’ob ba’ax yaan u yil ichil temperatura yéetel u boonil k’áak’náab, yéetel bix unaj u k’éexel wa tumen ka k’uchuk na’akal u temperaturail tak tu yóok’ol óoxp’éel grado centrígrados ti’al u ja’abil 2100.

Ti’al náach k’iine’ jump’éel ba’al je’el u talamtale’. U jejeláasil fitoplanctone’ je’elan bix u ts’u’uts’iko’ob sáasil, ts’o’okole’ wa cambio climático ku jelbesik bix yanik u kuxtal fitoplancton ti’al u biinsik ti’ u jeele’, le je’elo’ yaan u k’exik xan bix u tséentukubáaj ba’al tu’ux ku táakpajal, beey tu ya’alaj Dutkiewicz.
Tu ya’alajo’obe’ satélite’obe’ je’el u yáantajo’ob ti’al u jets’iko’ob le ken k’éexek u boonil ja’, le beetike’ je’el xan u chikbesik k’eexilo’ob ti’ u ecosistemasilo’ob k’áak’nab.