¡Kíimile', kulen a páa'ten, tumen yaan u xáantal ken k'uchuk u tajan ma'alobil in wóok'ot!

Tu k'iinil juevese' sa'at u kuxtal xbeet balts'am

La Jornada Maya
OOchel: Fabrizio León Diez
K'iintsil

Viernes 14 ti' junio, 2019

Xbeet balts’am mexikanail Edith Gonzáleze’, máax k’ajóolta’ab yóok’lal meyaj tu beetaj ti’ u cha’anilo’ob Corazón salvaje , Salomé yéetel Doña Bárbarae’, sa’at u kuxtal jo’oljeak táan u taal u píik’il, ka’alikil 54 u ja’abil ka’achij, ma’ béeychaj tu táan u k’oja’anil cáncer.

Ti’ u kúuchil Twittere’ xLeticia Calderóne’ tu jets’aj jaaj sa’at u kuxtal: “Xch’ela’ (Edith) yaan kyaayantikech! mina’an uláak’ yajil je’el bix le táan u máansik a na’o’, máax kin méek’ik yéetel ya’abach yaabilaj”.

Beey túuno’ u múuch’kabil Asociación Nacional de Actores de México (Anda) tu yaj óoltaj le ba’ax úucho’: “Ktáakmuk’taj ti’ u baatsil yéetel u yéetajilo’ob”, ts’íibta’ab tu yóok’lal González, máax táakpaj xan te’e múuch’kabilo’.

González chjikpaj ti’ u cha’anilo’ob Palabra de mujer yéetel Mujer de madera, je’el bix xan ti’ Eva la trailera yéetel Las Bravo, sa’at u kuxtal jo’oljeak jueves.

_______________________________________________________

U kóots u ts'íibil Edith González

Ey, Edithen, u yaalen Efraín yéetel Ofelia, u kiiken Víctor Manuel, u yatanen Lorenzo, u ts’e’ na’en Ukumé yéetel u na’en Constanza.

Xbeet balts’amen tumen tin wóotaj, jach uts tin wich yéetel tumen k’a’abéet. Way yanene’, tumen kin cha’ak in yantal, juntúul ba’al ku ch’a’ak u yiik’ yéetel ku yabiltikubáaj, máax ts’o’ok u xíimbaltik yóok’ol kaab, káaj yéetel jump’éel célula jets’ bix bíin jóok’oken, ts’o’okole’ beyo’, chéen tumen beey óota’abike’, in 46 u p’éel cromosomailo’obe’, yóok’lal bix úuchik u tsóolo’obe’, jóok’ ka’ap’éel equis; xch’uupen.

Je’el bix u ya’alik Carl Sagan, u ta’anilen eek’o’ob, ts’o’okole’ leti’ le ba’ax ku ya’alik u hierroil in k’i’ik’el, u calcioil in baakelo’ob yéetel u carbonoil u ts’o’omel in pool. Tene’ ko’olel na’en, aalen, kiiken, kajnáalen, xláak’inajen, mexikanaen yéetel je’el tu’uxakilen. Tene’, u nuup’ulil tuláakal in k’iinilo’obi’, le uti’al in kiiko’ob, in éetajilo’ob, na’tsilo’ob, chiicho’ob, choznas, ch’i’ibalo’ob, tuláakal ko’olelo’ob kaja’ano’ob ti’ teen.

Jáalk’ab óolen yéetel palitsilta’anen, je’ex teech, je’ex je’el máaxak, je’el bix leti’, je’el bix tuláakalo’on. Kuxa’anen te’e yóok’ol kaaba’ ich siglo XXI. In k’ajla’ayile’, je’el máaxo’one’, ku ts’íitpajal ti’ ja’. Ts’o’ok klots’ik ya’abach ba’ateltáambalo’ob ti’al k-ilike to’one’, muuk’o’on, chuuka’an óol yéetel múul yantalil. Chéen jump’íit áanalte’ob tsikbaltik jach bix k-k’ajla’ayil, u yáax jaatsil kch’i’ibal yéetel k-kaajil.