Jump'éel kaajil Japóne' ku jeel k'a'abéetkunsik u 80 por cientoil ba'al ku jóok'sik pulbil

AFP
Oocheloo'ob Robert Gilhooly/freelance
K'iintsil

Martes 18 ti' junio, 2019
Kamikatsu.

Tu japonés kaajil Kamikatsu ma’atech u mo’olol u ta’ míis. Te’elo’ yaan mil 500 u túul kajnáalo’obi’, ba’ale’ leti’obe’ ku bino’ob tak tu’ux yaan vertedero, kúuchil tu’ux ku ja’atsal sojol yéetel u ta’ míis ti’ 45 u p’éel jejeláas múuch’ilo’ob. Óoli’ ku jeel k’a’abéetkunsa’al tuka’atéen tuláakal.

Beey, jach talam, ku ya’alik Nao-ko Yokoyama, juntúul kajnáal 39 u ja’abil, ka’alikil wa’akbal chúumuk máabeno’ob yéetel nu’ukulo’ob ti’al u ja’atsal ba’al. “Ba’ale’ ka’aj k’uchen weye’, jump’éel ja’ab paachile’, káaj in jach ilik ba’ax le ku yúuchul yéetel yóok’ol kaab.”

Ku ja’ajtsal ba’alo’ob je’el bix almohadas tak u nu’ukulil u ja’ak u koj máak, beyxan botellas yéetel u jejeláas vidrio’ob, metalo’ob, ichil uláak’ ba’alo’ob.

Kúuchile’ ti’ p’aatal 530 kilómetrosil náach ti’ u nojol-lak’inil Tokio, u kaajil Kamikatsue’ táan u kaxtik ka páatak u jeel k’a’abéetkunsik tuláakal ba’al ku jóok’ol te’elo’ ti’al ma’ u yantal u tóoka’al mixba’al tak tu ja’abil 2020.

Kex tumen u ajmeyajilo’ob kúuchil tu’ux ku jeel k’a’abéetkunsa’al ba’al ti’ yano’ob ti’al u yáantajo’obe’, jump’éel jach noj meyaj le táan u beeta’al tumen kajnáalo’ob, tumen ku yantal u p’o’oko’ob yéetel u cho’oko’ob bolsas, u nu’ukul u yúuchul to’ob yéetel máabeno’ob ti’al ka páatak u k’a’abéetkusa’al ba’al tuka’atéen.

Yaan jayp’éel nu’ukulo’obe’, ku k’a’abéetchajal u júutulo’ob. Ti’ jump’éel t’u’uke’, juntúul wíinike’ táan u bajik jump’éel metálico nu’ukul ti’al u ch’a’ak u xéexet’aj. Táanxel tu’uxe’, uláak’ u ajmeyajilo’ob kúuchile’ táan u xotiko’ob jump’éel chowak manguera ti’al u ts’a’abal ichil jump’éel máaben. Beyxan te’elo’ yaan jump’éel nu’ukul ti’al u yu’uch’ul latas yéetel plásticos.

Ti’ jump’éel chan pik’il ju’une’, ku xo’okole’, le kaaja’ leti’ “u asab jats’utsil Japón” yéetel ku chikbesa’al waklajun p’éel oochelo’ob yéetel boono’ob, ba’ale’ ku chikbesa’al xan máaben ti’al u líik’sa’al ba’al.

Ti’ ya’ab u méek’tankaajilo’ob Japóne’ ku k’áata’al ka ja’atsak ta’ míis yéetel sojol, ba’ale’ ma’ ya’ab u jaatsilo’obi’ (plástico, latas, ju’un…) yéetel u ya’abil ba’al ku jóok’sa’ale’ tóokbil u beeta’al.

Kamikatsu káaj u chikpajal yóok’lal ba’ax ku beetik úuchik u k’amik jump’éel ultimátum: tu ja’abil 2000 k’áata’ab ti’ kaaj ka u k’al jump’éel ti’ ka’ap’éel kúuchil ti’al u tóoka’al sojol yéetel ta’ míis, tumen ma’atáan u bwwtik ba’ax jeets’el ti’al ma’ u yantal contaminación.

Le beetike’ t-a’alaj: wa ma’ tu páajtal k-tóokik ba’al weye’, ko’one’ex jeel k’a’abéetkunse’ex, beey u tsolik u xfuncionariaille kaajo’, Midori Suga. Tumen asab ko’oj u jóok’ol tóok.

Ichil tuláakal ba’ax ku jeel k’a’abéetkunsiko’obe’, ku náakal u 80 por cientoil u tasail ba’ax ku jel meyajti’obe’, ichil tuláakal le 286 toneladasil ba’al jóok’sa’ab ti’ u ja’abil 2017, maanal ti’ u mediail suuk u yantal te’e noj lu’umo’, tumen chéen ku náakal tu 20 por cientoil. Te’e noj lu’uma’, tu’ux ya’ab wiitso’ob yaen yéetel ma’ no’ojan u tóoka’al ba’ali’, chéen jump’éel ba’al ku tóoka’al.

Tu noj kaajil Kamikatsue’ ma’atech u sa’atalo’ob. U yojelo’ob “ku meyaj tu beel ba’ax ku beetiko’ob tumen chéen mil 500 u túul kajnáalo’obi’”, beey u tsolik juntúul u kajnáalil.