U mina'antal uk'be'en ja'e' asab sajbe'entsil ti' ba'ateltáambal: Unicef

Notimex
Oochel Víctor León Diez
K'iintsil

Jueves 29 ti' agosto, 2019
Nueva York.

Ku tukulta’ale’ paalal ma’ u chuk 15 u ja’abilo’ob yéetel kaja’ano’ob ti’ lu’umo’ob tu’ux táan ba’ateltáambale’, óoxtéen maanal u sajbe’entsil u kíimilo’ob yóok’lal k’oja’ano’ob ku tsa’ayal yóok’lal éek’ ja’ wa ku ke’etel yéetel u sajbe’entsil u yúuchul loob ti’ob, beey tu jet’saj Fondo de Naciones Unidas para la Infancia (Unicef).

“Ti’ lu’umo’ob tu’ux séeba’an u yúuchul wa ba’ax yéetel séeba’an u loobilta’al kaaj yóok’lal ba’ateltáambale’, u yantal uk’be’en ja’e’ ma’ jach séeba’ani’ tumen u beelil u k’ujsa’ale’ ku k’astal, ma’ patal yaniko’obi’ ts’o’okole’ u máan molbil ja’e’ jach sajbe’entsil”; tu ya’alaj.

“Wa ma’atáan u yantal uk’be’en ja’e’, paalale’ ku k’oja’antal, najilo’ob xook yéetel kúuchilo’ob ts’akyaje’ ma’ táan u páajtal u meyajo’ob, ts’o’okole’ k’oja’ano’ob yéetel xma’ jaanalile’ ku pa’ak’al ti’ máak”, tu ya’alaj Unicef úuchik u ch’a’achibtik kex 800 millonesil paalal kaja’ano’ob ti’ lu’umo’ob tu’ux sajbentsil u kuxtalo’ob wa ku máansiko’ob talamil yóok’lal ba’ateltáambal; juntúul paal ichil lajune’ kaja’an ich u sajbe’entsil u séeb úuchul wa ba’ax.

“Máaxo’ob kuxa’ano’ob beya’, óoxtéen u sajbe’entsil u yantal u bino’ob chéen táankab ta’; kantéen asab talam uti’alo’ob u yantal ba’ax k’a’anan ti’al u kuxtalo’ob yéetel waxaktéen u asab talamil u yantal uk’be’en ja’”, tu ya’alaj.

Tu ya’alaje’ kex tumen u yantal uk’be’en ja’, toj óolal yéetel janabe’enba’al páajtalilo’ob ts’a’aban ti’ wíinik jeets’el ich Convención sobre los Derechos del Niño, ma’atáan u yantal tu kuxtal wíinik yóok’lal talamilo’ob yaan ti’ u kaajalo’ob.

Tsolts’íibe’ ku ya’alike’ u k’astal u sistemasil u yantal ja’ yéetel tojbe’enil, je’el bix ma’ u yantal uk’be’en ja’e’, ba’alo’ob beetik u óotsiltal u kuxtal máak ti’ u kuxtalo’ob beyxan ti’ economía yéetel política, tumen ma’atech u páajtal u jóok’ol táanil kuxtal máak, u toj óolalo’ob yéetel u kaajalo’ob, mix xan jets’óol yéetel je’el ba’axak ka u beet u ch’a’ak utsil u beelil u kuxtalo’ob.

Éek’ ja’e’ “je’el u kíinsik máak je’el bix u yóol ts’oon”. Paalal ma’ chuka’an u 15 u ja’abile’ kuxa’ano’ob xma’ uk’be’en ja’, ts’o’okole’ óoxtéen u sajbe’entsil u kíimilo’ob yóok’lal k’oja’ano’ob yaan ba’al u yil yéetel ja’, wa ku ke’etel yéetel u talamilo’ob ba’ateltáambal, ka’alikil paalalo’ob ma’ u chuk jo’op’éel ja’abo’obe’ ku náakal tak 20 u sajbe’entsil.

“U k’askúunta’al u beelil ja’e’ ku loobiltik paalal kex ma’ toj u bin tu yóok’olo’ob. Le ken p’áatak mina’an uk’be’en ja’e’, ku yantal u ch’a’ako’ob éek’ ja’, ts’o’okole’ le je’elo’ ku beetik u yantal u sajbe’entsil u k’oja’antalo’ob”, tu ya’alaj Unicef.

Tu ya’alaje’ “ts’o’ok u suuktale’, le ken yanak talamilo’obe’ ku loobilta’al je’el máaxak, tumen ku k’askúunta’al u beelil ja’, ku loobilta’al máak yéetel ku xo’ot’ol sáasil k’a’abéet ti’al u meyaj sistema hidráulico”.

A’alabe’, tu ja’abil 2018, 70.8 millonesil máako’ob, u chúumukile’ paalal, yanchaj u jóok’olo’ob tu kaajalo’ob, u ya’abile’ yóok’lal talamilo’ob ku jach xáantalo’ob.